Bayern Ticket

Na, akkor most kicsit mesélek erről a klassz dologról.
Az úgy vala, hogy a német vasút Egykoron bevezette az ún. Schönes Wochenende Ticketet ('Kellemes Hétvégét' Jegy). Eleinte úgy 35-40 márkába került és egész Németországban lehetett vele utazni max. 5 embernek (és a gyerekeiknek) az összes vonaton (az EC és az IC kivételével), S-bahnon és városi tömegkézlekedési eszközön szombat 0:00-tól hétfő 2:00-ig.
Ezt később kiegészítették az ún. Länder Ticketekkel, amik csak az adott szövetségi tartományon belül, hétköznap 9-től érvényesek.
Közben folyamatosan változtatgattak rajta, sajnos sokszor kedvezőtlenebb irányba, de még mindig fantasztikus ajánlat mindkettő.
A Wochenende Ticket érvényességét pl. lecsökkentették 1 napra, és drágább is lett, viszont a Bayern Tickettel (amely értelemszerűen csak Bajorországban érvényes, de az osztrák határvárosokba is lehet utazni vele, pl. Salzburgba és Kufsteinba) már hétvégén is lehet utazni. Ráadásul a Bayern Ticket érvényességét kiterjesztetták a heklyközi buszokra is.
A Bayern Ticket 5 utasig 27 euróba kerül jelenleg, de ha valaki egyedül utazik, az válthat Bayern Ticker Single-t is 19 euróért. A Wochenende Ticket 33 EUR.

Fantasy Filmfest

Minden évben megrendezik Németország nagyvárosaiban az ún. Fantasy Filmfestet, ami a sciene fiction, a horror és a thriller kedvelőinek valóságos paradicsoma.

Óriási érdeklődés övezi, főleg az "Opening Night"- on van óriási tumultus.

Érdekesség: 2003-ban az Opening Night a Kontroll-t feature-ölte, hatalmas sikere volt az utóbbi évek legjobb magyar filmjének.

A fest sajátossága az, hogy olyan filmeket mutatnak be, amelyek az (európai) mainstream mozikban nem, vagy csak hónapokkal később mennek.

Tegnap nyitott a 21. FFF, persze megint nagy érdeklődés mellett. A Black Sheep c. filmet adták, ami igencsak beteg, de éppen ezért nagyszerű volt. Erős gyomrúaknak ajánlott. Tarantino-fanek nem csalodnak

Dachau - koncentrációs tábor emlékhely

Vasárnap sajnos megint nem jutottunk el Rothenburgba, de majd megoldjuk.

Helyette kultúrprogramot kerestünk. 2 javaslatom volt: a müncheni képtár, a Pinakothek (nemröhög!), méghozzá az Alte, ahol a klasszikusokat tartják. A modernhez én túl buta vagyok. Ha látok egy képen három kört és alatta a feliratot "Biciklisták egy francia kisvárosban", nem tudom a kettõt összehozni.

Mindenesetre a képtárat most hanyagoltuk, helyette elmentünk Dachauba, az egykori rettegett haláltáborba, amely ma emlékhely és múzeum. Ingyenes a belépés és állandóan amerikaiakkal van tele.

Dachau arról híres (hírhedt), hogy az első ilyen jellegű intézmény, Hitler amint hatalomra jutott már meg is építtette, (1933-ban) hogy megszabaduljon az ellenségeitől. Ennek a KZ-nek alapján építették az összes többit.

A haláltáborokat egyébként nemcsak a zsidók (akik egyéként "különleges elbánásban" részesültek, vagyis sokkal kegyetlenebbek, megalázóbbak voltak velük az SS tagjai, mint a többi rabbal), hanem a cigányok, a kommunisták, a szlávok, az aszociálisak, a homokosok és még néhány csoport módszeres megalázására és kiirtására is használták.

Mindenesetre más dolog a tv-ben látni a tábort és más ott állni a kemencék előtt. A krematórium egyébként a táboron kívül helyezkedett el és nagy titok övezte. Csak a kéményből felszálló füstből lehetett következtetni a létezésére.

Az viszont feltűnő volt, hogy az amúgy meglehetősen hangos amerikaiak a tábor területén egy hangos szót sem ejtettek, a hely szelleme, ahol tízezrek szenvedtek és haltak meg, nagyon nagy hatással volt.

Amit ma ott látni: a bejárat a hírhedt "Arbeit macht frei" (a munka szabaddá tesz) felirattal, a hatalmas gazdasági épület, ahol ma kiállítások vannak, meg egy mozi, az egész mögött a börtön a cellákkal, a 34 barakkból kettő ma be van rendezve úgy, ahogy egykor kinézett, a szökésgátló rendszer az őrtornyokkal, a 2 krematórium a gázkamrával (ez utóbbit Dachauban nem használták) és persze emlékhelyek mementóul.

Megrázó élmény. Testközelben a megmagyarázhatatlannal.

A munka szabaddá tesz.
44-ben már nagyon szűkös volt a hely. Az ágyak 3 szintesek.
A végső állomás. Sokaknak megváltás...

Viharos idők

Mostanában szinte minden nap irdatlan viharral végződik. Tegnapelőtt pl. Németo.-szerte több, mint 70.000 villámcsapást regisztráltak, amiből jócskán jutott Münchenre is.
Az idő is igencsak lehűlt, ma délelőtt pl. nem is ment 20 fok fölé a hőmérséklet.
Otthon meg melegrekordok dőlnek 40-esekkel... Őrület.

Igy már más!

München. 25 fok. És a hajam nem érdekel!

A kép a Hirschgartenben készült, Európa legnagyobb, 8000 férőhelyes sörkertjében.

Lemon blatt

Kinai gyorsétterem. Gyakran innen hozzuk az ebédet.

Vége a párnapos kánikulának

Az éjjel óriási vihar volt, dörgött, villámlott, ömlött az esõ. Mára már picit le is hült, a hétvégén már jóval hüvösebb lesz, alig 20 fok fölött.
Nem is bánom, csak ne esne!

Melitta és ako

Végre megint együtt!

Karlsplatz/ Stachus

Ma ismét egy évvel öregebb lettem.

És a blogverseny őszinteség kategóriájában fel se tűnt, hogy 251 éves vagyok...

A munkahelyem

Heimgarten - 1796 m

Imi haverommal hegynek mentünk vasárnap. Münchentől 66 km-re felszik Ohlstadt, egy csodálatos városka az Voralpenlandban (az Alpok eleje???)
Amikor odaértünk, nagy buli volt egy sátorban, a vidék apraja-nagyja gyűlt össze ujjat húzni. (ismét egy kifejezésünk osztrák-bajor voltáról húztam le a leplet...)
Alpesi sport ez, helyi legények egy asztal két oldalán bőrgyűrűt húznak az ujjukra és megpróbálják a másikat felhúzni az asztalra. Ilyenkor a bőrgatya és a dirndli kötelező viselet.
A hegymászást tűző napsütésben abszolváltuk a helyi bajorok nagy megdöbbenésére. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy a kondeícióm egyenlő a nullával, amikor arról van szó, hogy a 690 m-en levő parkolóból fel kell mászni az 1796 m magas hegyre. A fenti kilátás viszont kárpótolt mindenért... Az út is gyönyörű volt. Helyenként a hegy gerincén mentünk. Ilyen jól még nem esett talán semmi, mint ott fönt az a radler.

Kukucs!
Képzeljétek ide a Milka tehenek kolompolását.
Völgyvidéken és hegygerincen át...
A Kochelsee. Nem lennék szomorú, ha itt kellene laknom.

Ez a poszt mobiltelefonnal készült.

Ez a poszt mobiltelefonnal készült.

A német nyelvterület hatásai hazánkra

Na, ez a postcím nagyon tudományosra sikeredett... :)
Sokszor elgondolkodtam azon, hogy mennyi német eredetű szó, kifejezés van a nyelvünkben. Ha valami új kifejezést hallok, esélyes, hogy ezt a magyarban ugyanígy mondják. Ezen felül a szavaknál is néha ledöbbenek, hogy basszuskulcs, ez is német szó. Hát igen, 500 év Habsburg uralom nem múlik el nyomtalanul...
Akkor most ideírom azokat a felettébb gyanús kifejezések néhény példányát, amelyeket a magyarban és a németben ugyanazzal a szóképpel fejezünk ki, angolul pl. pedig teljesen máshogy.

- Auf einen grünen Zweig kommen - zöld ágra vergődni (németül egyszerűen csak jönni)
- Da liegt der Hund begraben - itt van (németül fekszik) a kutya elásva
- auf Kriegsfuß stehen - hadilábon áll
- saufen wie ein Bürstenbinder - iszik, mint a kefekötő
- Bahnhof - pályaudvar
Ha még eszembe jut valami, folytatom.

Az is érdekes, hogy a németen belül mennyi osztrák szavunk van (ez sem véletlen...)
Főleg a kajáknál vettem ezt észre. Mondjuk az osztrák szavak nagy részét a bajorok is használják, ill. fordítva, hiszen mindkét nyelv (dialektus) alapja az un. bairisch.

- Ribizli (osztrákul Ribisel, németül Johannisbeer)
- Karfiol (osztrákul ugyanígy, németül Blumenkohl)
- deka (osztrákul Deka, németül 10 Gramm)
- palacsinta (osztrákul Palatsckinken, németül Pfannkuchen - közben kiderült ez szlovák-magyar szó...)
- karaj (osztrákul Karree, németül Rippenstück)
- hapták(ban áll) (osztrákul Habt Acht!, németül Stillgestanden!)
- (cigaretta)csikk (osztrákul Tschik, németül Kippe)
- fasírt (osztrákul Faschiertes, németül Frikadelle)
stb.

Van ráadásul egy csomó szó, amit még nagyszüleimtől hallottam, és most esett le, hogy mi az eredetük:

- csuszpájz (osztrák Zuspeise, német Beilage - köret, főzelék)
- cvíder (Z'wieder, kedvetlen, nyűgös)
- hórukk (Hauruck - szó szerint üss - vissza)
- suvickol (Schuhwichs - cipőkrém)
- kisztihand (Küss die Hand, kezét csókolom)
stb.

Kommentben lehet folytatni a sort

ALDI akciók

Kedvenc diszkontüzletem az Aldi lett, amely az elmúlt években jelentősen javította árukészletének minőségét és spektrumát, valamint olyan "luxus" dolgokat is bevezetett, mint a hűtőpult, a vonalkód-olvasó, valamint a kártyás fizetés. Ilyen téren mindig is hátul kullogtak.

Árban és minőségben viszont szinte verhetetlenek. Nem csoda, hogy a tulajdonos Albrecht testvérpár (ALbrecht DIscont - innen a név) Németország leggazdagabb emberei közé tartoznak.

Online katalógusukban minden akciós árut meg lehet nézni, sőt emlékeztetőt is lehet kérni sms-ben, ill. e-mailben, nehogy lemaradjunk róla.

Cd-tokot akarok hétfőn venni. Az sms emlékeztető opciónál hüledezve láttam, hogy Németországban imáron 24 (!!!) mobiltelefon-előhívószám létezik. Pedig hálózat csak 4 van: T-Mobile, O2, Vodafone és E Plus. Ha jól emlékszem.

Königssee 2.

St. Barthalomä és a Königssee

A Sasfészek Itt üldögéltem

Vasárnap elhatároztam, hogy fototúrázom a Königssee-hez. Nagy mázlim volt az idővel, mert mostanában 15 fok és szakadó eső az átlag. Devasárnapra ragyogó napsütés segítette amatőr próbálkozásaimat.

Bayern Ticket - áldom a nevét! Majd egy postban kifejtem, hogy mi is ez.

Eléga hozzá, hogy elvonatopztam oda, hajókáztam a Szent Bertalan templomhoz (St. Bartholomä), busszal átmentem Ramsauba, csupa híres és gyönyörű fotótéma. Sajnos nagyon turisztikus is...

Az egész tájegységet úgy hívják, hogy Berchtesgadener Land, ami nem csak a lélegzet-elállító szépségéről híres, hanem nem túl dicső múltjáról is. Itt üdült és reprezentált ugyanis nagy előszerettel Führer, és itt épült a híres Sasfészek is.

Rengeteg turistát vonz ez a nevezetesség ide. Mármint a Sasfészek, Hitler születésnapi ajándéka. A németek egyébként nem használják a kifejezést, ami amerikai találmány, hanem az eredeti nevét, a Kehlsteinhaus-t.

A Königssee egy igazi tengerszem, hihetetlenül zöld a vize, mélysége eléri a 200 m-t is, és nagyon hideg. Vasárnap 14 fokos volt. Az alja meg állandóan 4 fokos. A hajós idegenvezető azzal poénkodott, hogy a királyként mész be, és királynőként jösz ki. Híres a meredek szikláknak köszönhető visszhang is. Ezt egy trombitával prezentálták némi baksis ellenében.

A tóban viszont tilos a fürdás és mindennemű vízisport, alamint szennyvizet sem eresztenek bele. Meg is látszik...

A Königssee mobiltelefonnal

Jó ez a funkció. A fényképet azonnal blogolja.

Ezen a billentyűzeten nehéz magyarul írni...

A sárfesz esz helyén ü, az ö helyén é, az umlautos a helyén á, stb, megvenném a dizájnos orosz led-billentyűzetet, de sajnálok rá 1256,86 €-t...

http://store.artlebedev.com/catalog/computer_add-ons/optimus/

Blogtornára fel!!!

Még nem tudom pontosan, mi ez, de mindenesetre beneveztem. Kard ki kard!

35 éves az MVV

Azaz a müncheni BKV.
Az Olimpiára épült, arra az eseményre, amelyre leginkább a 11 izraeli sportoló lemészárolása kapcsán emlékezünk. Spielberg nagyszerű filmje is emléket állít annak az eseménynek. Illetve, ami utána történt.
De vissza a közlekedési társasághoz. A jubileum kapcsán vasárnap megnyitották a nagyközönség előtt a steinhausen-i S-Bahn javító- és karbantartó műhelyet, ahova az S-Bahn (az itteni HÉV) ingyen vitt ki aznap.
Családias esemény volt, szerencsekerékkel, sörrel, járműbemutatóval, persze minden az S-Bahn körül forgott, amelyet az MVV és a DB (a Német Vasút) közösen üzermeltet, meg persze a vonatok körül is: a gyerekeknek az ugrálóvára is ICE-t (Inter City Express) formázott.
A szuvenírvadászoknak nagy kincsvadászat-lehetőség volt ez: az S-Bahnos frizbitől a zokniig mindent be lehetett szerezni ingyan, vagy max. pár euróért. Közben mindenféle adatot lehetett megtunia müncheni S-Bahnról, pl. hogy Németország leghosszabb vonalhálózatával rendelkezik: több mint 400 km a sinek hossza... Tekintélyes szám. Valóban, átlagosan kb. 60 km.

A dolog pikantériája az, hogy hétfőn reggel 7-9-ig vasutassztrájk volt Németországban, így az S-Bahnok se közlekedtek. Ünneprontás.

Így kell egy svájci hangszeren játszani


Volt itt minden, amire pénzt lehetett volna költeni. A német történelem elevenedett meg.
Vasúti feliratok a 3. Birodalomból. Akkoriban tilos volt a jazz is. Tehét szvingezni sem lehetett.
A Birodalmi Postagalamb-tenyésztök Szövetségének címere. Ez most sas, vagy galamb? Mindenesetre az árcédula egy kb. 10 centis horogkeresztet takart le. Alákukucskáltam...
Intercityn száguldozók...
...és abban ugrálók

És így néz ki IRL

Házmester - Olimpia

Repüla vízibomba - ki tudja, hol áll meg?

A Münchener Wochenanzeiger jóvoltából, amely egy ingyenes heti hirdetési újság, kb. mint a szegedi Szuperinfó, ha még létezik, csak sokkal terjedelmesebb, minden évben megrendezik a Házmester-Olimpiát, ahol München legjob házmesterei mérhetik össze tudásukat. A házmester errefelé igen népszerű szakma, hiszen az emberek többsége bérlakásban lakik, és valami mindig elromlik, az albérletben meg benne van a segélykérés lehetősége. Otthon a szó nem igazán cseng jól, ezért a pazar "közös képviselő". ill. "házfelügyelő" neveket aggatták rá, s a tevékenységi körük is valamelyest más. Szerintem, ha valamelyiket is felhívnám, hogy csöpög a csap, valszeg azt a választ kapnám, hogy miért nem a szerelőt hívom.

Mindenesetre, a szombati napon a legjobb müncheni házmesterek ismét összecsaptak, az utolsó műsorszámra értünk oda Helmut haverommal, amelynek a lényege az volt, hogy a kétfős csapat egyik tagja az amfiteátrum közepén, a testére akasztott vödörrel igyekezett elkapkodni a vízibombákat, amiket a másik tag a nézőtér tetejéről dobált. A dolog időre ment, majd a zsűri lemérte a vödrök tartalmát. Nagyon vicces volt. De tényleg. Volt egy magyar csapat is, legalább is az egyiket Lászlónak hívták. Kicsit csaltak. Jellemző...

Ezután egy bajor kabarétársulat jeleneteket, kuplékat adott elő. Profik voltak, bár a bajor humort helyenként a dialektus miatt nem nagyon értettem. Szerencsére a honlapjukon fenn vannak a szövegek is.