Oktoberfest szösszenetek II
Fotóztam egy pókokkal ijesztgetö fickot az Oktoberfesten, egy szellemvasútnál. A fotók megnészése után láttam, hogy a hattérben nem más, mint Matthias Sammer figyeli az eseményeket!
bejegyezte: ako @ 7:43 de.
1 megjegyzés:
"A palacsinta eredete a múlt homályába vész, annyi bizonyos, hogy a görög eredetű latin placenta szó is lepényt jelent, melyet a régiek kerek kövön vagy bronzpajzson sütöttek. A "palacsinta" a római légiók hadtápjának is fontos része volt, persze nem kakaós, lekváros, esetleg Hortobágyi húsos variációban, inkább hús-zöldség ...
... keverékkel töltve, tortilla formában. A római légiók nyomán terjedhetett el a történészek szerint a Duna-medencében és nyugatabbra, erről árulkodik a magyar palacsinta, a német palatschinken, a francia crępe és az angol pancake is."
A Habsburgok szárnya alatt
Amikor a Grófság a Habsburg Birodalom részévé vált, számtalan hatás érkezett különböző országokból. Cseh eredetű minden rolád és töltött tésztaféle; mint például a „pais”, ami a vadhúsok beízesítésére szolgáló pác; a húsleves dara-, máj-, lép- vagy kenyérgaluskával; és a farsangi sütemény, a „crapfen” (fánk).
Magyar eredetű minden rétegekből álló ételkészítmény, mint a Dobostorta, a
sonkás kocka, a zöldséges rakott palacsinta vagy a töltött palacsinták (elnevezésük „palacinche”). Egy másik ízletes sütemény a Rigójancsi („Rigoiancsi”), ami évek óta megtalálható a trieszticukrászdákban; magyar eredetű a túróban gazdag, mákkal bőségesen meghintett „gubanica” is, és természetesen a jól ismert „gulasch” (ami inkább a magyar pörkölthöz hasonlít), melynek elengedhetetlen hozzávalója a „paprika”.
Nem feledkezhetünk meg Ferenc József kedvenc süteményéről, a „Kugelhupf”- ról sem: ezt a veronai cukrászok elkészítették az ott állomásozó osztrák tisztek számára, és ebből szármázik a jól ismert „pandoro” is.
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal