Oktoberfest - szösszenetek I

Mint mondottam már, Oktoberfest idején Münchenben minden a feje tetejére áll.
Szüleim is idelátogattak, és megtapasztalták, hogy birkózik meg a világ legnagyobb népünnepélyével az egyébként igencsak konzervatív, sőt a sznobizmusra is igencsak hajlamos város. Ha jó az idő, egy átlagos Wiesn-hétvégén 1millió (azaz 5,5 szegednyi!!!) ember tapossa egymás1 a Teréz nevét viselő mezőn.

A 2. hétvége az "olasz" hétvége. Ilyenkor ellepik a déli szomszédok (na jó,ott van közöttünk Ausztria is, de ez csak minimális technikai akadály, ld. Anschluss) a várost. Egész lakókocsi-karavánok indulnak útnak, mivel hogy a szállodára nem költenek, illetve nics is már hónapok óta mostanára szoba. Élelmes telektulajdonosok ilyenkor betegre keresik magukat csak azzal, hogy megengedik egynehány digónak, itáliai vendégnek, hogy ott parkoljanak a (jobbára bérelt) lakóautóikkal.

Ennek több vonzata van:

• mivel a német rendőr általában nem intézkedhet érdemben egy matarészeg olasz ellenében, illetve olaszul sem igen tud, ezért felele pördülő tányársapkás olasz Polizia feliratú zsaruk is járőröznek a város frekventáltabb helyein.
• a bajor rádiók olaszul is bemondják a közlekedési információkat. A Bayern 3-ban pl. Luca Toni (olasz válogatott focista a Bayern Münchennél) mondja be, ha éppen ráér. Azért kíváncsi lennék, mit kap azért a 4-5 mondatért...
• Ilyenkor több cici és popsi esik áldozatul markolászó kezeknek. Bár a Wiesn-riport szerint az olasz csajok még a pasiknál is fogdosósabbak
• Rengeteg olasz felirat, étlap, árlap, stb. jelenik meg. Kedvencem a Monaco de Bavaria, ahogy digók, itáliai vendégek hívják Münchent. Bár inkább legyen Monaco, mint Mnichov.